Világszabadalom is lehet a Széchenyi István Egyetem tudósainak díjnyertes kutatásából
Közép- és Kelet-Európa legfontosabb ipari elektronikai és mozgásvezérlési konferenciáján nyert különdíjat a Széchenyi István Egyetem három kutatója-oktatója. A nemzetközi elismerést kiváltó kutatás a villamos motorok érzékelő nélküli szabályozása témájában kínál újszerű, gazdaságilag is nagy jelentőséggel bíró megoldást.
A több mint fél évszázados múltra visszatekintő Power Electronics and Motion Control Konferencia a téma egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos seregszemléje, amelyen a teljesítményelektronika, a vezérlések, a villamos hajtások, a robotika és a kapcsolódó területek kutatási témái kerülnek terítékre. Érdekesség, hogy a rendezvény a hetvenes években magyar indíttatásra született annak érdekében, hogy a nyugat- és a kelet-európai szakembereket közelítse egymáshoz. Sikerességét mutatja, hogy a program azóta is él, sőt a legrangosabb villamosmérnöki szakmai szervezet, az IEEE égisze alatt világkonferenciává nőtte ki magát. Az idei eseményre több mint 200 résztvevő érkezett a világ 30 országából, 150 cikkel és előadással, valamint közel 100 poszterrel.
Az idei konferenciát Győr testvérvárosában, az erdélyi Brassóban rendezték, ahol a Széchenyi István Egyetem kutatói jelentős sikert értek el.A legjobb tudományos cikk és előadás (Best Paper Award) különdíját dr. Fodor Dénes, az intézmény Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszékének tanszékvezetője, Járműipari Kutatóközpontja e-Mobilitás Központjának tudományos vezetője Szalay István jelenlegi és dr. Enisz Krisztián egykori doktoranduszhallgatójával közösen nyerte el.
Az állandó mágneses szinkronmotorok érzékelő nélküli szabályozása témájában született publikáció azt vizsgálja, hogy a forgójeladó, azaz a szöghelyzet-érzékelő – amely elengedhetetlen a hajtás szabályozásához – miként váltható ki nagyfrekvenciás jelbefecskendezéssel. Ezzel feleslegessé válik a hajtásláncban egy mechanikus érzékelő alkalmazása, amellyel a hajtás alkatrészköltsége csökken, megbízhatósága pedig növekszik. „Mi erre találtunk ki egy módszert. Létezik modellalapú érzékelő nélküli szabályozás, és jelbefecskendezés alapú szabályozás. A közelmúltban egy PhD-védésünk az előbbivel, míg a díjat nyert kutatás – amely szintén doktori téma – az utóbbival foglalkozik” – mondta el dr. Fodor Dénes.
„A cikk azt vizsgálta, hogy az érzékelő nélküli kezdeti szöghelyzet-meghatározásban és különösen a megfelelő működéshez szükséges mágnespolaritás felismerésében milyen vizsgálójeleket kell befecskendezni a villamos gépbe ahhoz, hogy a leghatékonyabban és a legnagyobb megbízhatósággal tudjuk kiváltani a mechanikus érzékelőt” – fogalmazott Szalay István, a cikk első szerzője, akinek ez egyben doktori kutatási témája is. A doktorandusz kérdésünkre elmondta: „a cikk igazi innovációja, hogy a mágnespolaritás érzékelő nélküli felismerésére is megoldást ad, ezért a kutatási eredményünk világviszonylatban is különlegességnek számít”.
A szerzők úgy látják, hogy a kidolgozott módszerük egyedisége okán világszabadalmi oltalom megszerzésére is alkalmas.
